Tegnap

végre nekiláttam a várva várt átalakításnak.
Gondoltam milyen nagyon szuper lesz, minden pillanata a kedvemre való.
Reggel írta a horoszkópom, hogy kihívásokkal teli lesz a napom, meg akadályokba ütközök. Na, hát ezek milyen hülyék, nem is megyek sehová, és egész nap azt csinálhatom, amit szeretek.
Aztán kiderült, hogy mégis mennem kell, lakkbenzin ugyanis nem jó akármilyen az alapozóhoz..persze nem volt ott, ahová mentem, hanem a tőlem legtávolabb eső üzletben. Oké..akadály kipipálva és leküzdve. Te szerinted. De ezt majd csak utána tudtam meg.

Először, a csiszolásnál szembesültem a kihívással..matricák. Tele van matricával az íróasztal. Nem baj, lecsiszolom, átmosom. Aha. Pár óra múlva valószínű csuklott az összes matricagyáros, a jól tapadó ragasztójuk miatt. Mert amikor azt gondoltam, hogy kész, akkor kiderül, hogy láthatatlanul még ott a ragasztó nyoma. ÉS ellenáll mindennek a szemét!!!
Körömlakklemosó, lakkbenzin, mosogatószeres rongy, végül óvatos csiszolás...vagy 50 darab matrica..mínusz néhány óra a napomból...amikor a gondolataimban felvillant az a szó, hogy "redvás"..na akkor úgy éreztem jobb lesz picit megállni, mert én most ezt itten élvezem. Még, ha nem is érzem pillanatnyilag, akkor is.
Ott, abban a pillanatban nagyon megbántam, hogy azt mondtam NF-nek, hogy ne nyúljon hozzá, egy ujjal sem..majd én, én egyedül. A hülye fejem.

Aztán jött a fatapasszal a második kihívás..majd jó óra múlva akadály. Kibontottam a tubust, olyan keménynek éreztem az anyagot..milyen legyen, fatapasz, ez a dolga. Ahogy dolgoztam vele, működött is szépen, kb egy fél óráig..utána a tubusból folyni kezdett valami lé. Na, hogy az anyád, mit csináljak, mit csináljak. Kinyomtam dobozba, és befejeztem az elkezdett tevékenységet. Ja. Felhordókésem sem volt..vagyis nem találtam meg. De találtam régi nokedliszaggatót, azzal csináltam, meg az ujjaimmal.

Később persze, több, mint a felét visszacsiszoltam a felvitt tapasznak, de kit érdekel az már..

Lealapozóztam, ami szintén nem ment simán, mert a festékboltban a pasi szólt, hogy "ezt a fajta hengert adom, mert ez nem csíkoz, jóó?" Jó hát. Nekem amaz se csíkoz, de maga tudja. Ez ilyen plüss henger...szerintetek? Hullik a szőre, mint a vedlő kutyának. Minden egyes húzásnál tapadnak az apró szálak a festékbe.
Gyors telefon NF-nek, hogy induljon, menjen a festékboltba, hozzon szivacsosat, meg csapkodja is meg a pasit egy ásóval hátulról..a kedvemért. Szerencséjére (a pasinak és NF-nek is), az üzlet már zárva volt. No, de majd ma én visszamegyek.

Aztán este bejöttem, és a legkisebb sarjam olyan majd egy órás hisztit csapott, hogy kétszer kimentem inkább az udvarra, csak ne halljam. Persze hallottam, de legalább a fejét nem láttam közben.

És ma, kovászos uborka levest fogok készíteni. Úgyis olyan keveset fosik a család mostanában.

De, hogy én mennyire élvezem a nyári szünetet..hogy nem kell kelni...minden nap 7 után ébredünk...megszállt a nyugalom...még, ha nem is úgy tűnik.