Pörögtem,

mint egy búgó csiga..tegnap..életbe lépett a mindent egyszerre szindróma.
Ami nagyjából megvalósult, de nem végig volt jó a szám íze. Nem azért, mert utálom a cukkini ízét..hanem, mert délben megborultam, és jó lett volna a többiekkel lepihenni, de mivel megcsúsztam, így nem volt rá alkalmam.
Az asztal viszont "készen" van. Még lakk és fiók nyitó gombok nincsenek rajta. De a lakkal megvárom a következő kánikulát, gombot meg majd csak utána kezdek nézegetni, nehogy olthatatlan vágyat érezzek arra, hogy fölszereljem, lakkozás előtt.
A gyermeknek is bejött. Szerencsére. Nem, nem csak mondta, az arcán is láttam, hogy tetszik neki.

Aztán sütöttem is, meg főztem is..gondolkodtam a mai napon, amikor is az évfordulónk van nekünk, NF-el.
Áááá...nem örülök ennek, annyira, vagyis de, csak mégsem, mert ezen a napon mindig minden évben veszekszünk..vagy ha nem, akkor valamelyikőnk beteg.  Vagy mindkettő. Az a legjobb párosítás. Szóval nekünk lehet az lenne a legjobb, ha elmaradna ez a dátum. Vagy eltolnánk, egy héttel, esetleg egy évvel.
Na de majd ma, majd megtörjük a hagyományt. Ha meg nem, akkor legalább lesz holnap is miről írnom.

Tegnap, említettem, hogy végre haza jön a nagy...pár óra múltán, amikor ezek ketten itt szétkapták a lakást, és mindenhol morzsa, meg mindenhol zaj...és a hajam is égnek állt...akkor..akkor szuper volt. Ja.

Kis naív..mindenáron le akart szedni néhány cukkinit...szabad? Persze, abból csinálok holnap kaját..mint tegnap, meg azelőtt két nappal..ha azt hitted lemaradsz a jóról, hát tévedtél..örömmel szedte le..majd kíváncsi leszek az öröm megmarad e akkor is, ha meg kell enni.

Ma még évzáró is lesz, és bizi osztás..az első...és listaosztás, hogy mi mindent kell venni. Május óta várom ezt a papírt..nem a bizonyítványt, a listát. Imádom a listákat..szeretem lehúzni, vagy kipipálni, vagy bekarikázni, hozzáírni..hányszor duzzogtam a fiamnak, hogy "nemigazhogymégnemadtákoda".

Reggel hat óta itt mászkál körülöttem a kicsi, azt várva, hogy mindenki felébredjen. Azóta írom ezt a bejegyzést...úgyhogy talán jobb, ha most azt mondom: pápuszi.