2014. július 16., szerda

Palacsinta, te csodás

Sok gyereknek sütni palacsintát....az annyi, mint gondolat szorozva kettővel, egyenlő kurva sok palacsinta.
És még lehet az is kevés.
Sütni és ott állni mellette viszont nagyon sok.

A cukkinik a héten kint rohadnak a bokrokon..vagy nőnek, mint a bolond gomba, mert ugye nem egy rohadós növény. Szombaton a nyakamba kapom a kertet, vagy a kert kap a nyakába engem..(szar van a padlón vagy padló van a szaron eset, by Ted)

Egyébként hulla fáradt vagyok. NF-et lassan talán meg sem ismerem, ő meg annyit dolgozik mostanság, hogy ha véletlenül ébren ÉS beszélőkedvében találjuk a másikat, akkor se beszélünk, mert a csodálkozástól, hogy jééé milyen a másik, bennünk marad a levegő.
Tipikus mókuskerék.  Na de majd augusztusban! Akkor majd olyanok leszünk, mint a kamaszok meg a nyulak.

A kicsi agya olyan, mint egy szivacs. A beszédfejlődés csúcsán tart éppen, rá is rácsodálkozom sokszor, vagy nevetek rajta, vagy dícsérem, vagy szidom. Édes volt. A szandálja kiesett a kezemből, és épp a fejére pottyant. Beletörődve és lehangoltam közölte, hogy buta szansza. Kíváncsi vagyok holnap az orvost majd milyen kedves jelzőkkel illeti..hmhm..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése