Motivációs levél

Ma megírtam néhány mozivációs, motivációs levelet. Nem vagyok HR-es, biztos jó néhányra felkapnám a fejem, de így tulajdonképp nem tudom mennyi értelme van ezeknek a leveleknek. Önfényezés az egész. De nem? Ha összeraknám az összeset, amit ma megírtam, mindenki rájöhetne, hogy én maga vagyok a tökéletesség. ;)
Pedig hát nem. De nyilván, az erősségeimet hangoztatom minden irányban. Tiszta mozi.

A kicsi egyre zsiványabb és galádabb. Cselekhez folyamodik, hogy elérje, amit akar.
Közli velem, hogy " anya, tündéé vad, anya, széép vad, anya, szejetlek"...majd azt mondja: Hozol rudit. (magyarul adjak neki rudit)
De hasonlóan szépen játszik az apukájával is, jókat derülök közben.

A nagyobb lelkesen várja az iskolát, hiába no...majd jövőre lehet másképp lesz ez már.

Én pedig erős vágyat érzek arra, hogy munkába álljak. A tatár nem hajt, nem kell rohannom, de azért ma egész nap ebben a témakörben léteztem csak.
NF süti a padlizsánt, én meg igyekszem, hogy a paprikákat is megsüssem, mire ő készen lesz. Persze..már rég betettem a sütőbe (úgy tudja), de még itt állnak szépen a zacskóban.
Megyek is, mielőtt repedni kezdene a plafon.